|
 eddigi szavazások
|
A krónikus szívelégtelenség diétája
2007.05.16 11:17
A szívelégtelenség nagy jelentőségű népegészségügyi
probléma, a 65 év feletti lakosság körében az öt éven belüli halálozás megközelíti az 50%-ot. |
A szívelégtelenség hátterében állhat iszkémiás szívbetegség vagy hipertónia, de ritkábban táplálkozási hiányállapot (fehérje-, szelén-, tiamin-, L-karnitin-hiány) is.
Dietoterápia
A beteg étrendjének a következő alapelvek betartása mellett minden esetben egyénre szabottnak kell lennie.
» Energiatartalom
A szívelégtelenségben szenvedő beteg alapanyagcseréje nagyobb, mint az egészségeseké, amelynek 70%-a a szív és a légzés többletmunkájára fordítódik. Emellett a perifériás oxigénfelhasználás nagyobb. A teljes napi energiaszükséglet azonban kisebbnek bizonyult, mint a szív-elégtelenségben nem szenvedőké, ezért az energiaszükséglet meghatározásánál ezt figyelembe kell venni. Ha a tápláltsági állapot meghatározása során elhízás állapítható meg, csökkentett energiatartalmú étrend indikált.Általánosan elfogadott, hogy az étrend energiatartalma mindig individuális, amelyet a beteg tápláltsági állapotától (az elhízás mértékét figyelembe véve), korától, nemétől, fizikai aktivitásától függően vagy az alapanyagcserét alapul véve (napi 500–600 kcal) energiadeficit létrehozásával kell megállapítani. Ez az optimális testtömeggel számolt 20–25 kcal/ttkg energiamennyiségnek felel meg. Ha a beteg optimális testtömegű, akkor az étrend energiatartalma 25 kcal/ttkg legyen. Alultápláltság esetén az optimális testtömegre számított 30 kcal/ttkg energiafelvételre van szükség.
Energiát adó tápanyagok
» Zsírok
Az étrend zsírtartalma a napi összes energiamennyiség 30%-át ne haladja meg! Ezen belül lényeges a különböző zsírsavak arányának megoszlása:
– Többszörösen telítetlen zsírsavak (polyunsaturated fatty acids, PUFA): az összes energiafelvétel 10%-a. Egyik típusuk az ω-3-zsírsavak, amelyek csökkentik a hirtelen halált, a szívelégtelenségben szenvedő betegeknél
az egyik vezetõ halálokot. A heti egy-két alkalommal történõ halfogyasztás (főtt vagy száraz hőben sült) kb. 20%-kal, három alkalomnál többször történő fogyasztáskor mintegy 30%-kal csökkentette a szívelégtelenség előfordulását.
– Egyszeresen telítetlen zsírsavak (monounsaturated fatty acids, MUFA): az összenergia-felvétel 10–15%-át adják. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak fő forrásai az olíva- és repceolaj, mandula, mogyoró, dió, avokádó.
– Telített zsírsavak (saturated fatty acids, SFA): az összes energiafelvétel legfeljebb 7%-a. Ebbe a mennyiségbe kell beleférnie a transzzsírsavaknak is, amelyek fő forrása a chips, cukrászati sütemények és egyéb rágcsálnivalók (pattogatott kukorica, sós kekszek). A legfrissebb ajánlás szerint a transzzsírsavak mennyisége a napi energiamennyiség 1%-át, azaz a 2 g-ot ne haladja meg.
» Koleszterin
Az étrend koleszterintartalma ne haladja meg naponta a 300 mg-ot.
» Fehérjék
A következményesen kialakuló energia–fehérje malnutríció és izomvesztés miatt növelt fehérjefelvételre van szükség. Ezért az étrend fehérjetartalma 1,0–1,5 g/ttkg mennyiség legyen. Az ettől eltérő fehérjetartalmú étrendre akkor lehet szükség, ha valamilyen társbetegség vagy kóros állapot indokolja (például veseelégtelenség).
» Szénhidrátok
Az étrend szénhidráttartalma az összes energia 50–60%-át tegye ki. A hozzáadott cukor energiaaránya az összes energiafelvételben ne haladja meg a 10%-ot. A szénhidrátforrások közül előnyben kell részesíteni a kis glikémiás indexűeket (<55).
Társuló csökkent glükóztolerancia esetén, valamint manifeszt cukorbetegség fennállásakor az étrend natívcukormentes, és a felvett szénhidrát mennyiségét és minőségét alapvetően az energiaigény, fizikai aktivitás, vércukorértékek és a szérumlipidek befolyásolják. A diéta összeállításának irányelvei (szénhidrátelosztás, étkezések időpontja stb.) igazodnak a diabétesz típusához, az alkalmazott gyógyszeres terápiához és a beteg életviteléhez.
» Alkohol
Az alkohol emeli a trigliceridszintet és a vérnyomást, és nem utolsósorban a májat is károsítja. A túlzott alkoholfogyasztás oka lehet a szívelégtelenség kialakulásának, így az alkoholfelvétel teljes mellőzése javasolt. A napi fogyasztható alkohol legfeljebb egy adag ital, azaz 1,5 dl bor, vagy 3,5 dl sör, vagy 0,4 dl 80%-os alkoholtartalmú rövid ital.
Energiát nem adó tápanyagok
» Élelmi rostok
Az étrend naponta minimum 30 g élelmi rostot tartalmazzon. A vízben oldódó élelmi rostok (pektin, zabkorpa, hüvelyesek, guárgumi, béta-glukán) előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét a vércukorszint és az inzulinigény csökkentésével, valamint fokozott felvételük csökkenti a szérumösszkoleszterin-, egyes adatok szerint az LDL-koleszterin- és a trigliceridszintet is A vízben nem oldódó élelmi rostanyagok (lignin, cellulóz,
hemicellulóz) hatására a szénhidrátoknak, zsíroknak kisebb hányada szívódik fel. A kívánatos élelmirost-felvétel akkor módosul (rostszegény étrend), ha egyéb betegség azt indokolja (pl. emésztőrendszeri betegségek).
» Folyadékfogyasztás
A folyadékfelvétel korlátozása naponta 1,5–2 liter mennyiségre szükséges. Ebbe beletartoznak a levesek, fagylaltok, zselék, pudingok is. Szívelégtelenségben szenvedőknél – több más betegcsoporthoz hasonlóan – több tápanyag együttes hiánya fordulhat elõ. Ők azok, akiknek a legtöbbet segíthet egy minden szempontból helyesen összeállított, változatos, személyre szabott étrend. Természetesen arra kell törekedni, hogy a különbözõ tápanyagok hiányát természetes formában, azaz élelmiszerrel és kiegyensúlyozott étrenddel pótoljuk. Hangsúlyt kell fektetni például az antioxidánsok élelmiszerrel való felvételére-pótlására is, mert az élelmiszerekben az antioxidánsok kiegyensúlyozott arányban (oxidált és redukált formában) vannak jelen, ugyanakkor ez az egyensúly az étrend-kiegészítő készítményekből hiányzik. Ha bizonyos mikrotápanyagok hiánya mutatható ki, indokolt és érdemes étrend-kiegészítőket fogyasztani.
Forrás: MDOSZ
| |
